Tegnap szép csendben megszületett, nemzeti ünnepünk másnapján hatályba lép, és a 2010. június 6-át követő időpontra szervezett rendezvényekre már korlátozás nélkül alkalmazandó a West Balkánban történt tragédia nyomán kialakított, a zenés, táncos rendezvények biztonságosabbá tételét célzó szabályozás.
A rendelet ugyan az ígértnél valamivel hosszabb idő alatt született meg, de az ebből eredő higgadtabb hozzáállás inkább vált a szabályozásnak, és így a védeni kívánt közérdeknek – valamint a vele néha látszólag szemben álló jogos magánérdeknek – a hasznára, mint kárára.
Az engedély
Az új szabályok alapján a továbbiakban kizárólag külön – az eddig megkövetelt bejelentéseken és hatósági engedélyeken túli – rendezvényszervezési engedély birtokában lehet nagyobb bulikat, koncerteket, fesztiválokat tartani, szórakozóhelyet fenntartani. Az engedélyeztetési kötelezettség – ahogy azt a belügyminiszter előre bejelentette – a 300 főt meghaladó befogadóképességű zárt helyen tartott zenés, táncos rendezvényekre, valamint a több mint 1000 fő részvételével megtartott szabadtéri zenés, táncos rendezvényekre vonatkozik. Az engedély vonatkozhat egyetlen rendezvényre, rendezvénysorozatra, vagy akár rendezvények rendszeresen egy helyen történő lebonyolítására is.
Az engedély iránti kérelmet a jegyzőnél kell benyújtani, aki – a népegészségügyi, építésügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és rendészeti szakhatóságok bevonásával – a rendezvény helyszínét a társhatóságokkal közösen, a helyszínen ellenőrzi. Az eljárásra racionálisnak tekinthető – az általánosnál rövidebb – 20 napos határidő áll a jegyző rendelkezésére, amely sajnálatos módon mindenféle indok nélkül akár 30 nappal is meghosszabbodhat (a környezetvédelmi szakhatósági közreműködések miatt).
Az engedély iránti kérelemhez – többek között – csatolni kell a rendezvény biztonsági tervét; ezzel a rendelet egyszerre reagál a West Balkánra azzal, hogy ennek részeként kiürítési és menekítési tervet, valamint a 2006. augusztus 20-i tűzijáték során történtekre azzal, hogy szabadtéri rendezvény esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését is be kell nyújtani.
A rendezvény megtartása
Rendezvényt engedély birtokában is csak a helyiség üzemeltetője vagy kulturális rendezvényszervezői, vagy rendezvény és konferenciaszervezői képesítéssel rendelkező rendezvényszervező szervezhet. A rendezőnek – megfelelően képzett személyzettel – gondoskodnia kell elsősegély biztosításáról, valamint a rendezvény biztonságáról.
A rendezvény szervezője mind a fiatalkorúak belépését, mind pedig az alkoholfogyasztást jogosult és köteles kontrollálni.
A kontroll és a szankciók
A rendelet következetes betartása esetén mind az alkalmi rendezvények, mind az állandó szórakozóhelyek bizton számíthatnak rendszeres hatósági ellenőrzésekre. A rendszeresen működő szórakozóhelyeket szinte minden hatóság évente kétszer köteles működés közben – szolgálatban – meglátogatni, míg a jegyző ezen felül még évi egy alkalommal nap közben is alaposan átvizsgálja a helyet. Az alkalmi rendezvények esetében a hatóságok a kapacitásaik és saját kockázatelemzésük alapján döntik el, hogy kiszállnak-e a helyszínre.
A helyszíni ellenőrzés során feltárt kisebb szabálytalanságok esetén első alkalommal még csak figyelmeztetik a rendezőt, illetve határidő megállapítása mellett felhívják a jogszerű magatartásra. Megfelelően súlyos szabályszegés, illetve életveszély vagy az engedély hiánya miatt viszont bármely hatóság felfüggesztheti a rendezvény megtartását. Sőt szélsőséges esetben (tényleges tűz esetén) akár 2 000 000 forintos tűzvédelmi bírság is kiszabható.
Az átláthatóság
Az engedélyezett rendezvényekről a jegyző nyilvántartást vezet és tesz közzé az interneten. Emellett maga a rendezvény szervezője, illetve az üzemeltető is köteles a rendezvényre vonatkozó alapvető információkat a helyszínen és az interneten közzétenni.
Továbbra sem kell közzétenni azonban sem az ellenőrzési terveket, sem az arra vonatkozó információkat, hogy az ellenőrzéseket ténylegesen megtartották-e, azok milyen általános tapasztalatokkal jártak.
Békében?
Természetesen tökéletes szabályozás nincs. Számos ponton kritizálható lenne a rendelet, már csak műfajából eredően is: egyetlen aktuális események által kiragadott problémára adott, így politikailag is kifejezetten érzékeny területen született, ezáltal szükségszerűen kissé rendszeridegen válasz, amely ennélfogva nem is lehet feltétlenül képes a probléma valós gyökereinek a kezelésére. De hagytak maguknak némi időt a végiggondolására, és különösen ügyeltek a problémakör megfelelő lehatárolására. Így a szabályozási kényszerhelyzetből sikerült az eredetileg – és az időközben megjelent nyilatkozatok, döntések alapján is – várhatónál sokkal vállalhatóbb, előremutatóbb kompromisszumnak kerekednie.
Már csak az a kérdés, hogy – a fő felelősség jegyzőhöz telepítésének, az ellenőrzések fedezete, valamint nyilvánosság általi kontrollja hiányának ellenére – a jogszabályi előírások találkoznak-e a valódi gyakorlattal. Ellenkező esetben marad a rövid távú kommunikációs győzelem: megbüntettük a bűnösöket, tartottunk sok razziát, megváltoztattuk a rossz szabályozást, ilyen többé nem fordulhat elő…
