E-mailen kaptam az alábbi véleményt, amelyet a "baráti népek egyöntetű csodálata" mellett teszek itt közzé:
"A Fidesz Lázár János-féle alkotmánymódosítás-tervezetével kapcsolatban gyakran elhangzik, hogy a magyar Alkotmánybíróság hatásköre európai összehasonlításban meglehetősen széles (azaz magyarra fordítva az európai jogrendszerek által követett gyakorlatba illeszkedik az, hogy az Alkotmánybíróság egyes törvények alkotmányosságát nem vizsgálhatja), sőt van olyan európai ország is, amelyben Alkotmánybíróság egyáltalán nincs is. Ennek az érvnek különös jelentőséget ad az az elmélet, amelyet Szíjjártó Péter fejtett ki legutóbb, azaz, hogy ha egy törvényt az Alkotmánybíróság nem vizsgálhat, az alkotmányellenes sem lehet.
Ezzel a kijelentéssel érdemes röviden foglalkozni. Szociológiailag igaz, hogy e törvények nem lehetnek alkotmányellenesek (mivel az erre jogosult szerv hatáskör hiányában nem mondhatja ezt ki), ettől függetlenül azonban az alkotmányellenesség fennállhat, csak jogi következménye nem lesz, azaz hasonló ez a helyzet a bíróság előtt nem érvényesíthető kártyaadóssághoz, vagy a nem bizonyítható, netán elévült bűncselekményhez (Szíjjártó Péter feltehetően azt gondolja, hogy az 1990-ben elkövetett, de fel nem derített rablás nem történt meg).
A konkrét kérdéshez visszatérve, vannak tipikus korlátai az alkotmánybírósági hatásköröknek: ilyen például az, hogy az Alkotmánybíróság eljárását csak meghatározott személyek indíthatják, vagy csak meghatározott ideig lehet az Alkotmánybíróság eljárását kérni, esetleg alkotmánybírósági eljárást csak az kezdeményezhet, akinek ahhoz jogi érdeke fűződik. Ilyen típusú korlátozásokat a magyar jogrendszer is ismer (pl. az alkotmányjogi panasz vagy a nemzetközi szerződésbe ütközés esetén), e korlátok azonban soha nem járnak azzal, hogy egyes szabályozási tárgykörök egy az egyben kikerülnének az Alkotmánybíróság hatásköréből. Ilyen korlátok választása tehát lényegében ízlésbeli kérdés, amely nem érinti a jogállamiságot és a hatalmi ágak közti egyensúlyt sem.
Végül arra jutottam, hogy megnézek néhány európai alkotmányt abból a szempontból, hogy kizárja-e az alkotmánybíróság hatáskörét egyes törvényekre vonatkozóan. Ez a teljesség igénye nélkül történt, mivel az európai alkotmányos rendszerek nagyon különbözőek, például az írott alkotmánnyal nem bíró országokban (mindenekelőtt Nagy-Britanniában) értelemszerűen nincs alkotmánybíróság sem. Nem akartam magasra tenni a lécet sem, ezért balkáni és kelet-európai alkotmányokat kezdtem el keresni.
Csak az adott ország alkotmányában található szabályokat kerestem, tehát elképzelhető, hogy törvényi szinten találhatóak korlátozások (bár azoknak logikusan alkotmányelleneseknek kell lenniük).
Tehát:
Albánia: az albán Alkotmány felsorolja az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére jogosultakat (pl. a köztársasági elnök, a képviselők ötöde, politikai pártok és egyéb szervezetek, magánszemélyek, stb.). Emellett kifejezetten meghatározza, hogy a jogosultak közül melyek, illetve kik azok, akik csak joguk, jogos érdekük sérelme esetén indíthatnak eljárást.
Szerbia: akkor lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha az emberi vagy kisebbségi jogok sérelme rendes jogorvoslat útján nem volt orvosolható, vagy ilyen jogorvoslati lehetőség nem is állt rendelkezésre.
Moldova: az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott jogi személyek indítványára jár el, hatáskörének az itthon tervezetthez hasonló tartalmi korlátja nincs.
Belorusszia: a belorusz Alkotmány tételesen felsorolja azokat a jogforrásokat, amelyeket az Alkotmánybíróság vizsgálhat (törvények, rendeletek, határozatok, minisztertanácsi határozatok, stb.), tartalmi megkülönböztetést azonban nem tesz. A belorusz Alkotmánybíróság további hatásköri szabályait törvény állapítja meg.
És itt abba is hagytam az alkotmányok olvasgatását, mivel úgy vélem, hogy ha a megalakulása óta modern európai jogállam iskolapéldájának tekintett Fehéroroszország alkotmánya sem tartalmaz a most tervezett magyar szabályozáshoz hasonlót, akkor a Magyar Köztársaságban valami olyasmi van készülőben, ami méltán fogja kiváltani a baráti népek egyöntetű csodálatát."
