Kormányhivatalok, ispánok, kormányablak, minden eddiginél "integráltabb" területi közigazgatás, integrált APEH és vámhatóság, személyes megjelenési kötelezettség a magánnyugdíjpénztárban maradni szándékozók számára, kedvezményes honosítás, naptári napok - ezek azok a látványos hívószavak, amelyek közigazgatási szempontból az új évhez kötődnek. Szükséges azonban ezek mellett említést tenni néhány kevésbé látványos, ám talán hasznos változásról, melyek szintén pezsgőpukkantással érkeznek.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok felállításáról rendelkező, valamint a területi integrációval összefüggő más módosításokat tartalmazó törvény számos kisebb módosítást tartalmaz, amely szinte valamennyi hatósági eljárásra kihat; az alábbiakban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) érintőekből szemezgetünk:
1. Kevesebb papír
A hatóságok jelenleg valamennyi az eljárás során hozott - az ügy érdemét el nem bíráló - döntést közölnek valamennyi ügyféllel, akár érinti az őket, akár nem. Januártól e végzéseket - a polgári eljárásokhoz hasonlóan - csak az eljárás azon résztvevőivel közlik, akiknek az jogát, jogos érdekét érinti.
Ennek megfelelően például egy többügyfeles eljárásban az egyik ügyfelet érintő hiánypótlási felhívást vagy költségmentesség tárgyában hozott döntést a többi ügyfél nem kapja meg automatikusan, hiszen azzal az esetek zömében nem is tud valójában mit kezdeni.
A változtatás a hatóságok és az ügyfelek érdekeit is szolgálja, hiszen jelentősen csökkennek a levelezési költségek, az ügyfelet pedig - ha nem akarja - nem árasztják el számára értéktelen információk.
Emellett a hatóságok, ha egymással nem döntéseket közölnek a továbbiakban szabadon kommunikálhatnak telefonon és email útján is.
2. Több elektronikus tájékoztatás
Különösen bonyolultabb ügyekben az ügyfél továbbra is érdekelt lehet a közvetlenül nem neki szóló döntések megismerésében. Az előző példáknál maradva: a hiánypótlás meghosszabbítja az eljárás tényleges időtartamát, a költségmentesség következtében pedig egyes költségeket az ellenérdekű ügyfélnek kell viselnie.
Ennek garanciája, hogy az ügyfél az eljárás megindításakor, illetve annak során bármikor kérheti, hogy a vele nem közölt végzéseket a hatóság az általa megadott email-címre haladéktalanul továbbítsa; sőt egy alkalommal számára ingyenesen papír alapon is kiállítja.
Ezzel összefüggő, de ezen túl is mutató változás, hogy az ügyfél bármikor kérheti, hogy az eljárás során a neki postán elküldött döntések szövegét (tehát a határozatok szövegét is), a hatóság a postára adással egyidejűleg az általa megadott email-címre haladéktalanul továbbítsa. Nyilván az email nem hiteles, hivatalos (azaz önmagában még nem használható fel, nem jogosít és nem kötelez), csupán tájékoztatást szolgál, de figyelembe véve a postai kézbesítés időtartamát, az ügyfél számára jelentős segítséget nyújthat a döntés tartalmának mielőbbi megismerése. Több idő marad a fellebbezése való felkészülésre, az esetleges más hatósági eljárás megindítására való felkészülésre. Sőt önmagában a döntés szövegének elektronikus formában való birtoklása is kényelmesebbé teheti a további ügyintézést.
3. A hatóság érdekeltté válása a költségmentesség mielőbbi elbírálásában
A hatályos szabályozás nem tartalmaz külön határidőt a költségmentességi kérelmek elbírálására. A gyakorlat ennek megfelelően hatóságonként alapvető eltéréseket mutat: vagy az eljárási cselekményekre irányadó 5 munkanapos (januártól 8 naptári napos), vagy pedig az ügyek elbírálására irányadó 22 munkanapos (januártól ismét 30 naptári napos) határidőn belül igyekeztek dönteni.
Az eltérő gyakorlat elsősorban persze nem a szabályozás hiányosságából fakadt, hiszen a helyes megoldás egyszerű jogértelmezéssel levezethető. Elsődleges oka az volt, hogy a hatóságok tapasztalatai szerint 5 munkanap alatt az esetek zömében nem lehet ebben a kérdésben dönteni. Más kérdés, hogy az általában szintén 22 munkanap alatt megoldandó alapügyben hogy lehet egy ilyen kérdést az eljárás végéig húzni. (Megjegyzendő, hogy egyes hatóságok addig is eljutottak, hogy a költségmentesség elbírálásáig felfüggesztették az eljárást.)
Az új szabályozás ahelyett, hogy a hatályos szabályozást még jobban a jogalkalmazó szájába rágná, egyszerűen érdekeltté teszi a hatóságot a mielőbbi döntésben: egyrészt rögzíti, hogy a költségmentesség tárgyában való döntés nem érinti az ügy érdemét (így felfüggesztésnek sincs helye), másrészt - az eddigi szabályozástól eltérően - a költségmentesség iránti kérelem benyújtásától annak elbírálásáig a hatóság előlegez minden felmerülő eljárási költséget. Az ügyfélnek tehát csak akkor kell fizetnie, ha a mentességi kérelmét már elutasították.
4. További válogatott újdonságok címszavakban:
- az ügyfél az eljárás során - a jóhiszeműség keretei között - a továbbiakban bármikor megváltoztathatja a hatósággal való kapcsolattartás (pl. postai, elektronikus vagy személyes) módját,
- gyarapodnak azok az esetek, amikor a hatóság egyszerűsített döntést hozhat,
- a felfüggesztés alatt a hatóság a felfüggesztés megszüntetésére irányuló eljárási cselekményeket a továbbiakban teljes körben megteheti (ez gyorsíthatja az eljárásokat),
- teljes körűvé válnak a személyazonosító adatok zárt kezeléséhez fűződő garanciák,
- az ügyfelek eljárásba való bekapcsolódását megelőzően a továbbiakban lehetőség nyílik arra, hogy külön formalizált döntés nélkül jelöljön ki a hatóság vezetője a kizárt ügyintéző helyett másikat.
5. Eddig elszalasztott lehetőségek
2011. január 1-től elvi lehetőség nyílik arra, hogy az ügyfél egyetlen díj megfizetésével eleget tegyen az adott eljárással kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének. Jelenleg ugyanis igen könnyen előfordulhat az, hogy az ügyfelet az illeték kifizetését követően újabb és újabb eljárási költségek megelőlegezésére, illetve megfizetésére kötelezik (pl. szakértő kirendelése, tolmács vagy fordítás igénybevétele esetén). Bár a szabály kifejezetten ágazati kérésre került be módosításba, sajnálatos módon az ügyfelek és a hatóságok életét egyaránt megkönnyítő lehetőséggel eddig nem élt a jogalkotó.
Ugyancsak elvi lehetőség nyílik arra, hogy az ügyfelek egyes adataik megváltozását egy helyen egy adatlap kitöltésével az állam által vezetett összes nyilvántartásba bejelenthessék. A szabályozás ráadásul azt is garantálja, hogy ezzel összefüggésben az ügyfelet semmilyen díjfizetésre kötelezni nem lehet. Végrehajtási szabály hiányában azonban ez is a jövő ködébe vész. Reméljük nem felejtődik el.
A 2011. január 1-jétől felálló - és a Kormány tervei szerint 2013-tól az egyablakos ügyintézést teljes körűen megvalósító - kormányablakok számára a Ket. 2009. október 1-i és jelenlegi módosítása további elvi lehetőségeket teremt:
- széleskörű ügyindítás (kérelmek fogadása, hiánypótoltatás),
- eljárási díjak és illetékek megfizetésének lehetősége,
- több hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek engedélyezésének egyablakos elintézése.
A végrehajtási rendelet ezzel szemben a január 1-től elérhető szolgáltatásokat igen szűkre szabja:
A. Ügyintézés:
Az ország bármely okmányirodájában intézhető ügyfélkapu-nyitás, egyéni vállalkozói ügyintézés, valamint a bármely internetkapcsolattal rendelkező számítógépen (telefonon) lekérdezhető egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállásának a lekérdezése mellett előremutató ugyan, hogy újabb 29 helyen lehet tulajdonilap-másolatot és térképmásolatot kérni, de ettől még számottevő ügyféli közérzet-javulás nem várható.
B. Kérelem benyújtása:
A születéssel összefüggő GYES, anyasági támogatás, családi pótlék és gyermeknevelési támogatás igénylése a több éve megvalósítani próbált élethelyzet alapú hatósági szolgáltatás egyik mintapéldája. Ugyanakkor mivel itt teljes körű ügyintézésről nem beszélhetünk, az ügyfél adott esetben nem a korábbi kettő, hanem akár három hatósággal is kapcsolatba kerülhet.
A további elsősorban a jelenlegi közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartozó ügyek esetében sem feltétlenül érthető, hogy miért csak ügyindításra nyílik lehetőség.
C. Tájékoztatás:
A kormányablak a fentieken kívül is még számos ügyben nyújt tájékoztatást, így a Magyar Igazolvánnyal, a külföldiek hazai házasságkötésével kapcsolatos - meg kell vallani, nem elképesztően nagy tömegben előforduló - ügyekben.
A leginkább kérdéses ugyanakkor, hogy a különböző szolgáltatási tevékenységek megkezdéséhez és folytatásához szükséges - és a 2009. októberi átalakítása óta csak nagyon döcögve működő - bejelentések és engedélyek tekintetében miért csak tájékoztatást lehet kérni a hamarosan működő új ügyfélszolgálatokon.
6. Területi integráció az ügyfél szemszögéből
A megyei és fővárosi kormányhivatalok a közigazgatási hivatalok bázisán, az eddigi 3 + 14 új szakigazgatási szerv integrációja útján jönnek létre, élükön politikai vezetők, a frissen kinevezett kormánymegbízottak (közkedveltebb gúnynevükön: ispánok) állnak. Ahogyan a jogszabályokban, úgy az egyes hivatalok épületein is látványos változások tapasztalhatóak (Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Fővárosi Kormányhivatal Munkaügyi Központja stb.). Ehhez járul természetesen a költségvetési integráció, a szakigazgatási szerveknek a kormányhivatalok alá rendelése, valamint a kiszolgáló típusú feladatok integrálása.
Az ügyfél szemszögéből azonban - a kormányablak fenti kis számú újítását kivéve - érdemben nem történik változás. A Fővárosi Kormányhivatal Építésügyi Hivatalánál ugyanúgy 15 nappal meghosszabbodik az ügyintézési határidő, ha a Fővárosi Kormányhivatal közlekedési hatóságához vagy mezőgazdasági szakigazgatási szervéhez kell fordulnia szakhatósági állásfoglalásért. A Kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága ugyanúgy kérni fogja azokat az adatokat az ügyféltől, amelyek a Kormányhivatal valamely más szervénél állnak rendelkezésre.
Ennek megfelelően továbbra is csak remélni lehet, hogy a hatósági ügyintézés minőségének a javulásával is fog járni a meghirdetett területi "reform", nem csupán középtávú költségmegtakarítással és néhány újabb zsíros politikai állással.
